NINCS CSODA, CSAK HIT ÉS PROFIZMUS A LEGINNOVATÍVABB MAGYAR FALUBAN

BioSzentandrást hiába keresnénk a térképen. Bár egy jól kidolgozott marketing stratégiának, a faluban lévő lehetőségek kiaknázásának, agilis polgármesterének, nemzetközi kapcsolataiknak és nem utolsó sorban ízletes biotermékeiknek köszönhetően a nemzetközi sajtó is gyakran ad hírt az apró magyar faluról, BioSzentandrás mint település nem is létezik. Hernádszentandrás annál inkább. Nemzetközi sikereik pedig ez idáig egyedülállóak hazánkban. Hétvégi, szezonnyitó rendezvényükön azt is megtudtuk, milyen koncepció szerint művelnek földterületet és emberfőket a leginnovatívabb magyar faluban.

Az abaúji falu polgármestere mellett a lokális kertészetben és kertészetnek dolgozó agrár-szaktanácsadók, kereskedelmi vezetők, valamint arculattervezők tartottak tartalmas előadásokat BioSzentandrás sikerének zálogáról a napokban, Hernádszentandráson. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen egy ilyesfajta előadás, mely a falu sikerét mutatja be- pár éve még értelmezhetetlen lett volna. Hernádszentandrás nem is olyan régen még egy volt a hátrányos helyzetű apró magyar falvak közül, növekvő munkanélküliséggel, elöregedő lakossággal, kapuit bezáró oktatási intézménnyel, és az ennek nyomában járó nihillel és reményvesztettséggel.

A helyi polgármestert leszámítva nem sokan voltak, akik hittek abban, hogy a Hernád-völgyében pihenő települést fel lehet rázni álmából, sőt prosperálóvá lehet tenni. Üveges Gábor, a falu képzett és agilis polgármestere 2006-ban vette kezébe az irányítást azzal a céllal, hogy olyan helyi adottságokat kihasználva, mint a kiváló talajviszonyok, közösséget és márkát épít. Eleinte szkeptikusan fogadták lelkesedését, vakmerőnek találták ötleteit, alig akadt támogatója a faluban, végül pár helybélit mégis meggyőzött arról, sikerülhet a projekt.

A kis csapat nagy álmaihoz forrást is szerzett, s ma már Európa-szerte a leginnovatívabb magyar faluként emlegetik Hernádszentandrást. Mint arról lapunk korábban beszámolt igen komoly elismerést kapott egy nemzetközi megmérettetésen az apró észak-magyarországi falvacska. 2013-ban az Európai Territoria Innovációs Díjat közel 500 település közül Bécs mellett Hernádszentandrásnak ítélte a szigorú francia zsűri. Ettől kezdve nem a halmozottan hátrányos településről, hanem a kis abaúji falu nemzetközi sikereiről, professzionális marketing stratégiájáról, minősített ökológiai gazdaságáról, ízletes termékeiről szóltak a hírek. Ezt az öt esztendőt tekintettük át a hétvégi konferenciába ágyazott szezonnyitó rendezvényen.

Üveges Gábor előadásában hangsúlyozta, minősített ökológiai gazdaságuk, sikeres márkaépítésük kapcsán sokan a hernádszentandrási csodáról beszélnek, pedig szó sincs semmiféle csodáról. A polgármester szerint „pusztán” felépítettek egy közösséget a helyi adottságokra alapozva és kidolgoztak hozzá egy professzionális marketing stratégiát. Ez utóbbiban nemzetközi szaktekintélyek is segítségükre voltak, elsősorban a gödöllői Szent István Egyetem oktatója és szakértője Matthew Hayes. Beszélt arról, hogy meglehetősen nehéz öt esztendő áll csapatuk mögött, ám első perctől kezdve tudták, hogy fel akarnak építeni egy márkát, amely belátható időn belül megállja a helyét a piacon is. „Nem akarjuk, hogy bárki szánalomból vagy szociális érzékenységből vásárolja a termékünket. Azért vegyék, mert finom”- szögezi le a falu agilis polgármestere, Üveges Gábor. És bizony szó sincs arról, hogy a férfi feltalálta volna a spanyolviaszt. Ő maga úgy fogalmaz, „egyszerűen csak látnunk kell a fától az erdőt, s nem szem elől téveszteni, hogy Magyarország mégiscsak agrár ország. Lehet itt erőszakosan iparosítani, de minek? Vissza kell állítani a magyar falvak funkcióját- állítja.

Mi értelme van állandóan újrapozícionálni magunkat, futkosni a nemzetközi újraiparosítási trendek nyomában, miközben a kiváló magyar termőföld – mely párját ritkítja-, parlagon hever? A magyar falvakban önmagában emiatt hatalmas lehetőségek vannak, s helyben van a hozzárendelhető munkaerő is”- szögezi le. Üveges Gábornak meggyőződése, hogy hazánk felemelkedése és hosszú távú gazdasági növekedése kizárólag a magyar falvak funkcióinak visszaállításával lehetséges. Az alig négyszázötven főt számláló település vezetője megjegyezte, hogy ma már a Hernád-völgyében fekvő falu lakossága is büszke a sikerekre és egyre ritkábban hangzik el az „úgyse sikerül” érve. Ezzel kapcsolatosan elárulja, a föld megművelésétől nagyobb kihívást jelentett számára az emberfők kiművelése, ami ez esetben a szkeptikus gondolkodásmód hátrahagyását jelenti.

A település első embere a kezdetekről beszélve elmondta, „Hernádszentandrásnak kiváló talajadottságai vannak, ezért egyetlen pillanatig sem volt kérdés, hogy a kitörési lehetőség a mezőgazdaság. A terveinknek komoly lökést adott, hogy 2010-ben egy uniós forrásnak köszönhetően 28,5 millió forint pályázati forrásra tettünk szert.” Mindemellett a közmunka program nyújtotta lehetőségeket is kihasználták a közösség újjáélesztéséhez és termékeik sikeres piacra vezetéséhez.

A konferencián azt is megtudtuk, hogy fóliasátraiknak köszönhetően a gazdálkodás gyakorlatilag az év tizenkét hónapjában zajlik. És, hogy mit termelnek Észak-magyarország legnagyobb ökogazdaságában? A bio minőségű konyhakerti – és fűszernövények mellett termékpalettájuk meglehetősen nagy hányadát teszi ki a levendulatermesztés, ez utóbbiból kézműves portékákat készítenek. Vegyszermentes termékeikhez primőr áruként és feldolgozott formában is hozzá lehet jutni. És ami talán a legfontosabb, jó ízű, helyben termelt zöldáruikra egyre nagyobb az érdeklődés, ma már Észak-Magyarország legfelkapottabb éttermeinek szállítanak be. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az apró abaúji falu évről-évre egyre több helybélinek ad munkát és mindenekelőtt jövőképet. Vagy, ahogy a település vezetője értékelte a sikert, „ma már egyre kevesebb az úgyse”.

Ha Te is keresed új otthonod, vagy eladnád meglévő ingatlanod, ne habozz vedd fel velünk a kapcsolatot >>>

Még több cikket ingatlanvásárlással kapcsolatban itt találsz >>>